Arról, hogy miért virrad fel a Nap kétízben is Torockón, az „Ahol kétszer kel reggel a Nap” c. írásunk első részében meséltünk – a folytatásban Torockó népművészeti értékeiből és építészeti örökségéből adunk ízelítőt.
Torockó 1999-ben az Európai Unió műemlékvédelmi elismerésében részesült: Europa Nostra díjjal tüntették ki. „Torockó a Kárpát-medence legépebben és leghitelesebben fennmaradt népi építészeti együttese. A falunak a természeti értékek mellett jelentős épített és szellemi öröksége is van: a házak egyedi, csak itt jellemző stílusban épültek. Itt található a Kárpát-medence legrégebbi, 1668-ban épült eredeti állapotában megmaradt parasztháza.” – olvashatjuk a Hungarikumok Gyűjteményében.
„A jelenlegi torockói magyar beszéd még egyike a legromlatlanabbaknak. Talán elzárt fekvésénél fogva, talán azért is, mert annyi századdal későbben vették birtokukba a nyelvet, de való, hogy a magyarnak egy régibb, épebb formáját beszélik. Úgy a mondatok megszerkesztésében, valamint az igeidők használásában, nyelvük sokkal gazdagabb és érzékenyebb a rendes irodalmi nyelvnél. Jövök vala, jöttem vala, jövék és jöttem, neki nem mindegy: használja még ma is mindegyiket a maga helyén és idejében. Ezt, hogy jöttek, így mondja: jöttenek. E mellett sajátságos eredeti szavakban is gazdag.” – méltatta a torockóiak nyelvhasználatát a múlt század elején Malonyay Dezső A magyar nép művészete c. munkájában.
Korábbi írásaink elérhetőek a címre kattintva:
A legelőtől a manufaktúráig – így lesz a tej sajttá
A kolompos tehén és a többiek – élménymozaik a gazdák elbeszéléseiből
Virágos álmok – Sajt-virág ízharmóniák
Sajt-virág ízharmóniák – melyik sajthoz illik a kakukkfű virága?
Erdélyi tájakon – Ahol kétszer kel fel reggel a Nap
Virágos álmok – Milyen ízharmóniát ígér a bodzavirág és a gyimesi érlelt sajt párosa?
